I. Általnos szabályok

Grundlagen der deutschen Sprache

Die Buchstaben sind die kleinsten Bausteine des geschriebenen Wortes.

Alle Buchstaben zusammen ergeben das Alphabet. 

Das deutsche Alphabet,  das auf dem griechisch-römischen beruht,  besteht aus 26 Buchstaben. 
Jeder Buchstabe kommt in großer und kleiner Schreibung vor.  

írás      kiejtés             pl.

ei           áj                    mein, dein ….

ie           í                      hier, sie ….

eu          aj                    heute, ….

ch          kh                   ich, mich, …

sch        s                      Schule, Schuhe, …

v           f                      Vater, Verein, …

z           c                      Zimmer, Zeit, …

Die fett  gekennzeichneten Buchstaben des Alphabets können ohne Zuhilfenahme eines anderen Lautes gesprochen werden, man nennt sie daher Selbstlaute oderVokale (magánhangzók).

Die anderen Buchstaben werden   mit   Hilfe der Vokale ausgesprochen, man nennt sie daher Mitlaute oder Konsonanten (mássalhangzók).

Zum Alphabet hinzu kommen : die Umlaute  Ä ä,  Ö ö,  Ü ü / das Sonderzeichen  ß  (ess-zett).

A helyesírás főbb szabályai

A német nyelvben nem csak a tulajdonneveket írják nagy kezdőbetűvel, hanem minden főnevet és főnévként használt szót. Például: der Tisch (az asztal), das Kochen (a főzés), der Kranke (a beteg), alles Gute (minden jót). Minden esetben nagy kezdőbetűvel írják a Sie (ön, önök) -t és az Ihr (az ön, önök ....ja,-je) minden alakját. A 2. személyű du (te), ihr (ti) személyes névmások, a dein (a te..d), euer (a ti ..tok, -tek) alakjait  a magyarhoz hasonlóan csak levélben írják nagy kezdőbetűvel, párbeszéd leírásakor kis kezdőbetűt használnak. A magyartól eltérően nagy kezdőbetűvel írják a földrajzi nevekből -er képzővel képzett mellékneveket: die Leipziger Oper (a lipcsei opera). Ezeket  a mellékneveket nem ragozzák. Nagy kezdőbetűvel írják a személynevekből képzett, birtokos jelzőként használt mellékneveket: die Schillerschen Dramen (a Schiller-drámák).

Az  f hangot többnyire  f betűvel jelölik. A hagyományos v (fau) betűvel írt német szavak helyesírását éppúgy meg kell tanulni, mint a magyarban a ly betűsekét. Ilyenek például der Vater (az apa), das Volk (a nép), voll (tele), viel (sok), vier (négy), vorn (elöl) stb.

NA ph-írásmód kizárólag idegen eredetű szavakban fordul elő: die Physik (a fizika) stb. A gyakran használt, meghonosodott idegen eredetű szavakban ma már az f-fel való jelölés az általános: das Foto (a fénykép) stb.

Az eredeti német szavakban a v hangot mindig w betűvel jelölik: was (mi?), war (volt). A v betűt az idegen eredetű szavakban használják : die Vase (a váza), das Klavier (a zongora) stb.

A HELYESÍRÁSI REFORM:

ß vagy ss?

Hosszú magánhangzó vagy diftongus (kettőshangzó) után mindig ß-t írunk: der Gruß (az üdvözlet), die Straße (az út), aß (evett), groß (nagy), Außen (kint), weiß (fehér, tud), fleißig (szorgalmas).

Rövid magánhangzó után mindig ss-t írunk: der Hass (a gyűlölet), das Schloss (a kastély), der Fluss (a folyó), der Kuss (a csók), er küsst (csókol), dass (hogy), er muss (kell), er wusste (tudta), er isst (eszik), ein bisschen (egy kicsit).

Nagybetűk esetén mindig SS-t írunk: STRASSE, GROSS, SCHLOSS.

Három mássalhangzó

Eltérően a magyartól, az összetett szavakban egymás után következő három egyforma mássalhangzót kiírhatják, de a jobb áttekinthetőség érdekében kötőjellel is megszakíthatják: die Schifffahrt (a hajóút) vagy die Schiff-Fahrt.

Keltezés

A magyarban a keltezés után pontot teszünk, a németben nem. Pl.: Eger, den 9. Dezember 1983 (Eger, 1983. december 9.)

A mássalhangzók kettőzése

A megelőző magánhangzó rövidségének jelölésére minden mássalhangzó írható kettőzötten /pl. der Affe (a majom), die Hütte (a kohó)/, de kk helyett ck, zz helyett tz betűkapcsolatot írunk /pl. drucken (nyomni), die Katze (a macska)/. Kivételt képeznek az idegen szavak der Mokka (a mokka kávé), die Pizza (a pizza).

Genus

1. Maskulinum                    männlich                der Mann, der Stein, der Baum, der Berg

2. Femininum                      weiblich                 die Frau, die Blume, die Sonne, die Liebe

3. Neutrum                         sächlich                 das Kind, das Buch, das Geschenk, das Heft

A főnév (Das Substantiv) A főnevek nemének  fontosabb szabályai:

HÍMNEMŰEK

- a hímnemű élőlények: der Vater - az apa, r Mann, R Hahn, r Löwe

- a napok: der Freitag - a péntek

- a hónapok: der März - a március

- az évszakok: der Herbst - az ősz

- a világtájak: der Norden – észak, r Osten (K)

- a csapadékok, szelek: der Regen - az eső, r Hagel (jégeső), r Schnee, r Tau (harmat), r Wind, r Sturm (vihar), r Monsun, r Föhn

- az autómárkák: r Wartburg, r Trabant, r Mercedes, r Volga, r Skoda, r Volkswagen

- az expresszvonatok: der Pannonia, r Hungaria

-  az -ig, -ich végű főnevek: der Honig - a méz; der Teppich, a szőnyeg

-  az -er, -ler, -ner képzővel képzettek: der Maler - a festő, r Wecker, r Künstler, r Pförtner (postás)

- a -ling képzősök: der Säugling - a csecsemő, r Neuling (újonc), r Jüngling (az ifjú)

- az idegen eredetű -ar, -är, -ent, -eur, -or, -ist, -ismus stb. képzővel képzettek: der Kommentar - a magyarázat; der Sekretär - a titkár, r Student, r Friseur, r Doktor

NŐNEMŰEK

- a nőnemű élőlények: die Mutter - az anya, i Frau, i Henne (jérce), i Löwin

            kivételek: r Weib (asszony), s Mädchen, r Backfisch (serdűlő lány), s Huhn (tyúk)

- sok folyónév: die Donau - a Duna, i Weser, i Elbe, i Theiß (Tisza), i Wolga, i Oder

            de: r Rein, r Main, r Po, r Nil

- a számok mint számjegyek: die Fünf - az ötös

- hajó- és repülőgépnevek: die Táncsics; die TU 154, i Rostock, i Tv154

- az -in, -heit, -keit, -schaft, -ung, -ei végű főnevek: die Lehrerin - a tanárnő, i Ärztin, i Freiheit, i Möglichkeit, i Freundschaft, i Übung

die Wirklichkeit - a valóság; die Werbung - a reklám; die Bücherei - a könyvtár

- az idegen eredetű -ie, -ik, -ion, -age, -euse,-einz: die Politik - a politika; die Reportage - a riport; die Revolution - a forradalom, i Chimie, i Revolution, i Reportage, i Friseuse, i Intelligenz.

- a -tät, -ur képzővel képzett főnevek: die Natur - a természet, i Universität

SEMLEGESNEMŰEK

- a fiatal élőlények nevei és a hím- és nőnemű élőlények közös nevei: das Kind - a gyerek, s Kind, s Kalb (borjú), s Lamm, a Küken (csirke), s Pferd, s Rind, s Schwein                

de: r Mensch

- a helységnevek: das alte Leipzig - a régi Lipcse

- a világrészek nevei: das neue Europa - az új Európa

a legtöbb országnév: das schöne Italien - a szép Olaszország

kivételek: r Sudan, r Liban; i Schweiz; az -ei végüek: i Türkei; az Unio főnévvel összetettek: i Sowjetunio; a Republik főnévvel kifejezettek; a többes számú Staaten főnévvel kifejezettek: i Vereinigten Staaten, i Niederlande (Németalföld Hollandia)

- számos fém és vegyi elem neve: das Gold - az arany, s Eisen (vas), s Nickel, s Chrom

            kivétel: r Stahl (acél), i Bronze

- minden, igeként használt főnév: das Kochen - a főzés

- a szállodák, mozik nevei: das Hilton; das Urania

- a -chen, -lein kicsinyítőképzős főnevek: das Mädchen - a lány, s Häuschen, s Tischlein

- a -nis képzős főnevek egy része: das Zeugnis - a bizonyítvány, s Hindernis (akadály), s Gedächtnis (az emlékezet)       - kivétel: i Kenntnis (ismeret), i Erlaubnis (engedély)

- a -tum képzős főnevek nagy része: das Eigentum - a tulajdon, s Königtum

                                    - két kivétel: r Irrtum (tévedés), r Reichtum (gazdagság)

- az idegen eredetű -ett, -ment, -um, -ma képzős főnevek: das Balett, , s Parlament, s Gymnasium, s Museum, s Drama

A névelők használata

Eltérően a magyartól használjuk a határozott névelőt:

- hímnemű, nőnemű és többes számú országnevek előtt: der Libanon, der Sudan, die Schweiz, die Türkei, die Niederlande

- személynevek előtt, ha az nem fejezi ki világosan az esetet: Der Eva gebe ich die Blume. - Évának adom a virágot.

- ha a személynevet a mű vagy színházi szerep helyett használjuk: Wir lesen den Schiller. - Schillert olvasunk.

- évszakok, hónapok, napok neve előtt, keltezésben: im Winter -  télen, im Januar -  januárban, am Sonntag - vasárnap,

Heute ist der 22. Februar. - Ma február 22-e van.

Eltérően a magyartól nem használjuk a határozott névelőt: - a wessen, dessen, deren után

Wessen Bücher sind das? - Kinek a könyvei ezek?

Der Dichter, dessen Gedichte wir lesen, ist noch ganz jung.

A költő, akinek a verseit olvassuk, még egészen fiatal.

- a birtok előtt, ha a birtokos megelőzi a birtokot jelölő főnevet: Geothes Gedichte - Goethének a versei.

- dieser, jener után: dieses Kind - ez a gyerek; jenes Kind - az a gyerek

- egyes közmondásokban: Zeit is Geld.- Az idő pénz.

Eltérően a magyartól használjuk a  határozatlan névelőt:

- a főnévvel kifejezett állítmány előtt: Peter  ist ein guter Schuler. - Péter jó tanuló.

- a haben ige mellett, ha testi vagy lelki tulajdonságot fejez ki: Er hat ein gutes Herz. - Jó szíve van.

A névelők használata egyéb esetekben a német és  magyar nyelvben megegyezik.